Az infrától a radarig. Hipermodern felszereléseket is bevetnek a balatoni orvhalászok - közölte a Hajnal - Táj. Tavaly előfordult, hogy félmillió forint értékű harcsát koboztak el két rapsictól, akik úgynevezett gereblyézéssel szedték össze a közel három mázsányi halat. Infra távcső, halradar, GPS.

A XXI. század technikáját is bevetik a Balaton lerablói, a rapsicok. Az orvahalászok által okozott kárt csak becsülni lehet. A Balatoni Halászati Rt 2004 és 2007 között negyven kilométernyi hálót kobzott el a tilosban járóktól. Félmilliós zsákmány Csak összehasonlításképpen, egy-egy kilométeres hálóval egy nap alatt nyolc mázsa halat is ki lehet emelni a tóból, ráadásul ez csak egyetlen a halfogó eszközök közül.

Tavaly tél elején például félmillió forint értékű harcsát koboztak el két rapsictól, akik úgynevezett gereblyézéssel szedték össze a közel három mázsányi halat. A módszer egyébként maga az állatkínzás, a lényeg, hogy egy hármas horoggal felszerelt bottal kotorják a vizet, a horgok beleakadnak a halak bőrébe, és így húzzák ki őket. A téli orvhalász szezon lassan indul.

Mi volt eddig és mi jöhet még, erről is beszámolt az MR1-Kossuth Rádió hajnali műsora. Még mozognak a halak A másfél hetes vénasszonyok nyarát a halak is megérezték. Az eddig téli pihenéshez készülődők az iszap helyett most újra a magasabb rétegekben úszkálnak, a sütkérezés közben lecsúszik egy-egy falat is, amit igyekeznek a horgászok is kihasználni. A nyári módszerek azonban ősz vége felé már nem sokat érnek, figyelmeztet a profi pecás.

Forrás: Mr1

És egy hasonló videó a kapálásról:

A Szigetköz Horgász Egyesület több mint 55 mázsás haltelepítést hajtott végre a hétvégén, amelyet tavasszal újabb 171 mázsa követ. Az egyesület vizein péntek éjfélig tilos a horgászás.

Fennállása óta a legnagyobb, több mint 237 mázsás haltelepítést végez vizein a Szigetköz Horgász Egyesület. Ennek része a pénteken kihelyezett 55 mázsa hal.

A kavicsbányatavakba méretes, háromnyaras pontyot helyezett ki a vezetés. A telepített zárt kavicsbányatavakon általános horgászati tilalom lépett életbe, ami november 12-én, pénteken éjfélig tart.

Ezt követően a horgászat engedélyezett az egyesületi horgászrend szerint. A 2010-es haltelepítés második üteme jövő február végén, március elején lesz, amikor több mint 171 mázsa méretes pontyot engednek az egyesület vizeibe. Ezt követően egyhetes általános tilalom lesz. Az éves telepítés meghaladja a 237 mázsát. Ezenfelül az év folyamán 7 ezer előnevelt süllő, 168 kiló kétnyaras csuka és 900 kiló dévér kerül, illetve került a vizekbe. Az éves telepítések összértéke 11 millió forint.

A közgyűlési határozat értelmében engedélyezett a téli horgászat. Más egyesületi tag napijegyet csak május 1. és október 31. között válthat. Az egyesület horgászrendje – vízvédelmi okok miatt – november 1-jétől március 1-jéig tiltja az etetőanyag használatát. Ezen időszak alatt a bevetett készségen etetőkosár sem lehet. Az ellenőrzés kiterjed a szabály betartásának végrehajtására is. Az egyesületnél november 20-án, a környezetvédelmi napon 8–12 óráig szemétszedésre várják a horgászokat. Forrás. kisalfold.hu

A szerencsés fogás örömével akartak elhajtani járműveikkel péntek reggel a balatonberényi kikötőből azok a pécsi férfiak, akiknek járműveiből 10 fogassüllő került elő a rendőri ellenőrzés során.

Mint ahogy korábban beszámoltunk, egyre nagyobb gondot okoznak az orvhorgászok a Balatonon. Pénteken a Keszthelyi Vízirendészeti Rendőrőrs munkatársai a süllők mellett az egyik férfi zsebében GPS készüléket, valamint orvhorgászatra használt 100 méter hosszú sorhorgot is találtak. Mivel a 48 valamint 64 éves férfiak nem sokkal előtte kötöttek ki egy-egy hajóval a kikötőben, a rendőrök alaposan átvizsgálták a vitorlásokat is, melyekről további 21 süllő és sorhorog került elő. A több mint 40 kilogramm süllőt a férfiak állításuk szerint a családjuknak szánták fogyasztásra.

A damil és csomó műsorából. Duna-delta - ponty horgászat.

Olyan horgász nincs, aki keszeget ne fogott volna. A hazai vizek legismertebb hala gyakorlatilag mindenütt előfordul. Az ipari szennyezést ugyan ő sem bírja, de nagyon is életrevaló, és hál’ istennek, remek étvággyal megáldott jószág. Ezért is akad talán a leggyakrabban horogra. A kezdő pecások is szinte mindig ezt fogják. Vagy küszt, de hát azt nemigen lehet halszámba venni – legalábbis horgászszempontból. A küsz olyan, mint a madarak közt a veréb vagy az emlősök közt az egér. Hihetetlenül szapora, a ragadozók legnagyobb örömére. Amikor az egyik török utazó azt írta a középkorban a Tiszáról, hogy annak csak egyharmada víz, a kétharmada hal, akkor is egészen bizonyosan a küsz és a keszeg volt túlnyomó többségben.
Keszegből van több is: dévér, jász, lapos, szilvaorrú, bagoly, karika, veresszárnyú és bodorka, de sokan ide számítják a paducot és a koncért is. Könnyű megtalálni őket – legalábbis az apraját. A bodorka és a veresszárnyú általában a csendes, hínárral benőtt vizeket kedveli, a többi inkább a folyókat. A kicsik a partszéli, alacsonyabb vizeket, a nagyok a mély gödröket, lomha forgókat.
A horgászok körében a dévér talán a legnépszerűbb. Ez nő a legnagyobbra, akár fél méter hosszú is lehet, a súlya pedig az öt kilót is meghaladhatja. Ezek az öreg példányok már nem is nagyon hasonlítanak a fiatalokra. Pompás sárgásfekete ruhát viselnek, egy ilyen vén bronzos kifogása igazi élmény.

Sajnos, az én legnagyobb dévérem kiemelése nem tartozik a legszebb emlékeim közé. Véletlenül fogtam, s még csak nem is a saját botommal. Tiszakóródon sátraztunk a híres Gáter-alján, ahol egy hatalmas visszaforgó bújtatja a halat, és csábítja a horgászt. Későn érkeztünk, épp csak annyi időnk volt, hogy beszórjuk a botokat, felverjük a sátort, máris ránk szakadt az éjszaka. Hosszú, fárasztó volt az út, hamar elnyomott bennünket az álom. A botokat is bent hagytuk szégyenszemre a vízben, mert „úgyse fog arra jönni semmi”.
Jött. Egy pompás, majd’ háromkilós dévér. Hajnalban ébredtem, és láttam, az unokabátyám botjáról felfele, folyással szemben áll a zsinór. Meg kellett néznem, és láttam, hogy hatalmas, bronzos dévér volt. Örültem is meg nem is, mert azért nem ilyen kalandokra vágyik az ember – mikor kicsúszott, vissza a vízbe kezemből a hal. Nem is bántam, tán még segítettem is neki, hogy meneküljön, de akkor már szó szerint halottra fárasztotta magát. Azért megsütöttük, de nem estek jól a pontypatkókra emlékeztető vastag szeletek.
Herman Ottó, a nagy polihisztor „a keszegjellem legtörzsökösebb alakjaként” jellemezte. Ormányszerűen előrenyújtható szájával az iszapban keresi táplálékát, csigákat, kisebb kagylókat, árvaszúnyoglárvát, ami a legsikeresebb csalija is. Élelmét elsősorban a fenéken keresi, de állóvizekben gyakran található vízközt is, főleg a hajnali órákban. Íz- és szagérzékelése fejlett, messziről megérzi az etetőanyag szagát. Kedveli az édes, vaníliás ízűeket, de egyesek szerint – főleg tavasszal – eredményesebbek lehetünk, ha megsózzuk az etetőanyagot. Májusban-júniusban ívik a part menti növényzet sekély részén. Sok helyütt horgászati tilalmat rendelnek el ekkor, van, ahol még a partról is kitiltják ilyenkor az embert, hogy ne zavarják az ívást. Svédországban pedig még a harangozás is tilos volt a vizek menti templomokban.
Nálunk, hál’ istennek, még nem harangoznak neki. Szerencsére még érte sem.
Balogh Géza

A napokban bukkantam rá egy hasznos odalra az Issu.com -ra, ahol rengeteg letölthető horgász katalógus van és lehetőség nyílik a feltöltésre is. ( Pdf -formátumról van szó). Most érdekesség képpen, feldobok egy variánst a régi halászjegyekről !

A horgászbörze új időpontja :
2010 Február 07. (vasárnap)

Cím : IV.kerület  István út  17-19.

Asztalfoglalás és bővebb információ :

Juhász Attila : 0630 24 00 213